A filozófia és a tudomány kölcsönviszonyának problematikája szinte végigkíséri az európai kultúra egész történetét, csakhogy míg korábban (egészen a középkor végéig) a filozófia és a tudomány nem vált ketté, addig az újkortól kezdve a filozófiáról fokozatosan leváltak a természet- és társadalomtudományok. A filozófia és a tudomány fogalmának különválása előrevetítette annak árnyékát, hogy megkérdőjeleződik a filozófia tudományossága. Husserl 1911-ben megjelent és magyarul e kötetben közzétett írása kísérlet arra, hogy teljesen önálló módszer segítségével szigorú tudományként értelmezze a filozófiát. Nagyszabású programot vázol fel tételének bizonyítására, miközben részletesen elemzi és bírálja korának jellegzetesen filozófiai irányzatait: a naturalizmust, a historicizmust és a világnézeti filozófiát. Sőt ennél többet is tesz: kifejti saját filozófiájának - a fenomenológiának - a lényegét, megállapítva, hogy az általa körvonalazott filozófia - amely megfelel a szigorú tudományosság követelményeinek - a megbírált nézetek legfontosabb elemeit is egyesíti magában.
